‘et al.’ = ‘és mások’, rövidítés < latin et alii (hn.), et aliae (nn.), et alia (sn.)
2010 tavaszától et al. néven transzdiszciplináris kritikai elmélet előadássorozat indult a Szegedi Tudományegyetemen vendégoktatók közreműködésével, az Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszék szervezésében. A helyi, belföldi és külföldi szakemberekre építő sorozat félévente más és más témában, 4-5 előadással jelentkezik.
Ennek testvéreként indítottuk útjára 2013 szeptemberében az et al. — kritikai elmélet online kötetsorozatot.
Sorozatunk évente 1-2 kötettel jelentkező, rendszertelenül frissülő, ingyenesen elérhető elektronikus időszaki kiadvány, mely a Szegedi Tudományegyetem Összehasonlító Irodalomtudományi Tanszékén működő doktoranduszműhely gondozásában készül, más kutatóműhelyek közreműködésével. A sorozat arculatának formálásában jelentős szerepet szánunk a vendégszerkesztők és teamjeik közreműködésének. Ezzel összhangban a sorozatot projektszerű együttműködésben létrejött tematikus kötetek alkotják. Hazai szerzésű és idegenből fordított tanulmányokat (esetenként esszéket), valamint kapcsolódó recenziókat közlünk. Az egyes kötetek a transzdiszciplinárisan felfogott kritikai elmélet valamely problémáját járják körül, s ezzel olyan kérdések beható tanulmányozására tesznek kísérletet, amelyek többféle tudományág találkozási pontján helyezkednek el, az irodalom- és nyelvelmélettől a művészet- és médiumelméleteken át a technika, a gazdaság vagy a történelem általánosabb kritikai igényű vizsgálatáig. A közreműködők elkötelezettek a komparatív kutatások mellett, mind történeti, mind nyelvi, mind kulturális vonatkozásban.
Minderről más megfogalmazásban a sorozatszerkesztő Beköszöntőjében olvashat.
Friss kötetünkből…
…a katasztrófa minden esetben az emberiség vagy egy ember által kiépített rendszer szempontjából katasztrófa.
A szolgálólány meséje […] még olvasható volt úgy, mint ami a környezetváltozás lehetséges társadalmi következményeire figyelmeztet, de a folytatások mintha igyekeznének megszelídíteni ezt az üzenetet.
A szélsőséges klímának az emberrel szemben támasztott kihívása megfeleltethető magának a papírlapnak az íróval és az olvasóval szemben támasztott kihívásával. A klímával való megküzdés története pedig a novellaírás és -olvasás történetével egyenértékű, amely […] betölti és megszólaltatja a „fehér csendet”, a papír csendjét.
…A vén cigány vízzel kapcsolatos képeit a Lear király fordítási munkálatai, a Shakespeare-ben való elmélyedés ihlethették.
…a romantika nem csupán a mechanisztikus világképpel valós szembefordulásként, de a mai mélyökológiai irányzatok előfutáraként is értelmezhető. A vámpír ebben a kulturális közegben lett a populáris irodalom egyik legkedveltebb figurája.
Madách a Tragédiában nem pusztán a dramaturgia terén előzte meg évtizedekkel korát […], hanem szemléletében is, hiszen a XIV. szín a bolygó jövőjéért, a klímaváltozás miatt bekövetkező hanyatlásért aggódó gondolatokat is elénk tárja.
Az öko-irodalom tehát a poszthumanizmus által felkínált értelmezések mentén olvasható.
A regény kulcsjelenete az az óriáspillanat, amikor Törless szinte kiteszi testét az égbolt hatásának, a végtelen sugárzásának, az ég tekintetének, s ugyanakkor saját fürkésző tekintetével az eget faggatja.
Előkészületben…
…miközben az élő test munkavégző részének felváltását célozza, a gép már eleve ott volt abban a gép előtti gépben, amit összmunkásnak (Gesamtarbeiter) neveznek…
Az emberből sosem lesz gép. Az embertelen, de embervoltú nyilván még borzongatóbb, mivel alattomosabb és végzetesebb, mint az olyan ember, aki csak gép.
Azonban mihelyt a protézis vagy az általában vett technicitás válik a tudás, illetve az elmondható vagy elgondolható dolgok feltételévé, szükségszerűen korlátozottá válik mindaz, ami a protézisről mint protézisről pozitívan tudható vagy mondható.
…a technológiába (egy technológiába) bele is lehet szeretni.
Archívumunkból…
…ha a kérdés az, hogy „Mi az a Bruce Lee?”, akkor a válasz az lehet, hogy egy triviális és trivializáló, erőszakos, maszkulin, orientalista sztereotípia…
A különböző vallások szentképeinek összehasonlítása a különböző államok bankjegyeivel. A szellem, mely a bankjegyek ornamentikájából beszél.
A talajt vesztett irodalmi tudat legmarkánsabb kifejezési formája a regény.
A taiji relációja a tánchoz, azoknak egymás mellé állítása, szembeállítása és fúziója (mind a három megtörténik a Cseppkánonban) bravúros húzás Goda Gábortól.
Az Usher-ház irodalmi utótörténete kicsit olyan, mint a népballadai Déva vára inverze: ami leomlik éjjel, az másnap reggelre, újra és újra, felépül.
Az adósság nem ismer semmilyen időt és semmilyen történelmet.
A jelen maga nem szinguláris esemény, a modernség mint sajátos tranzitórikus narratíva teszi lehetővé egyáltalán észlelhetőségét.
…a múlt felé távolodó vándor alakját maga Mácha jelölte meg önmaga kísérteteként.
Brueghel egyik, véleményem szerint zseniális megoldása, hogy a templom csúcsát lemetszi a kerettel, következésképp eldönthetetlen, hogy katolikus vagy protestáns templomot látunk-e…
A népszerű nézetet, miszerint az ember az egyetlen olyan lény, amely nevet (homo ridens), később az ember, mint kinevethető lény (homo risibilis) kevésbé elterjedt tétele egészítette ki.
Facebook
Twitter
LinkedIn
RSS csatorna