Mivel köteteink tematikus szerveződésűek, elsősorban felkérésre készített szövegeket és fordításokat közlünk. A felkéréssel az adott kötet szerkesztője keresi meg a majdani munkatársakat, így a közreműködői kör projektszerűen kötetről kötetre változik. Ugyanakkor üdvözöljük, ha valaki előkészületben lévő köteteink valamelyikéhez szeretne releváns tanulmányt vagy recenziót beküldeni, vagy szívesen vállalna részt a fordítói munkában. Jelentkezését ez esetben az érintett szerkesztő felé továbbítjuk, hiszen célunk éppen a közös érdeklődésű kutatók együttműködésének elősegítése. Szívesen fogadjuk vendégszerkesztők és műhelyek jelentkezését a sorozat arculatához illeszkedő kötettervekkel.
A továbbiakban a cikkek formai követelményeiről és a beküldendő anyagokról adunk tájékoztatást szerzőink és fordítóink részére. A hatékony munka érdekében kérjük ezek szem előtt tartását.
Formai követelmények
1) Sablon (az általános formai követelményeknek megfelelő sablon öntőformaként használható)
2) Stiluslap (a jegyzetek és bibliográfiai tételek formai követelményei példákkal, Chicago stílus szerint)
Beküldendő anyagok
1) Cikk (DOC vagy DOCX formátumban; az esetleges képeket „kep1”, „kep2” stb. elnevezéssel külön fájlban kérjük mellékelni JPG, JPEG vagy GIF formátumban, a beszúrási helyet pedig a szövegben „[KÉP 1]”, „[KÉP 2]” stb. megjelöléssel kérjük jelezni)
2) Adatlap (rövid szerzői életrajz, kulcsszavak; az adatlapot alapesetben a szerző, fordítás esetén a kötet szerkesztője tölti ki; lehetőség van arcképes fotó beküldésére is bármely szokványos képformátumban: JPG, JPEG, GIF).
Minden anyagot az editor.etal@gmail.com címre várunk.
Friss kötetünkből…
…számos szerző érzi úgy, hogy nem csupán a saját tudományos területéhez tartozik, hanem ahhoz a harcművészeti stílushoz is, amelyet vizsgál.
…a szöveg létrehozásához szükséges minden hozzáértésem abból a tudásból származik, amelyet a fizikai partitúrák összeállításán és egyesítésén dolgozva szereztem meg.
…a férfias sportokban való részvétel már önmagában is elő tudja hívni a nők számára a „problémás nem” kérdését.
…a filmtudományi közösség keményvonalas elitista álláspontja az „agyatlan akciófilmekkel” szemben elbátortalanította a filmtudósokat, hogy komolyan foglalkozzanak az akciófilmekkel vagy annak bármely szegletével, beleértve a harcművészeti mozit is…
Ám a vizsgált távol-keleti módszerek nem erre a célra jöttek létre, nem a fitneszipar adott évre szóló divatirányzatai, nem a nyugati szépségideálnak megfelelő muszkuláris testet hivatottak fejleszteni.
A fiktív harcművészetekhez kapcsolódó elemző, értelmező írások hozzájárulnak a már kidolgozott szempontok és módszerek alkalmazhatóságának igazolásához, illetve azok finomításához is.
A taiji relációja a tánchoz, azoknak egymás mellé állítása, szembeállítása és fúziója (mind a három megtörténik a Cseppkánonban) bravúros húzás Goda Gábortól.
…ha a kérdés az, hogy „Mi az a Bruce Lee?”, akkor a válasz az lehet, hogy egy triviális és trivializáló, erőszakos, maszkulin, orientalista sztereotípia…
…a fénykardvívás legfőbb vonzereje szórakoztató voltában és hobbijellegében keresendő.
…érdemes lehet a taijiquant illető marionett-hasonlatot a nyugati bábfelfogás felől is megvizsgálni…
Előkészületben…
…a technológiába (egy technológiába) bele is lehet szeretni.
…miközben az élő test munkavégző részének felváltását célozza, a gép már eleve ott volt abban a gép előtti gépben, amit összmunkásnak (Gesamtarbeiter) neveznek…
Az emberből sosem lesz gép. Az embertelen, de embervoltú nyilván még borzongatóbb, mivel alattomosabb és végzetesebb, mint az olyan ember, aki csak gép.
Azonban mihelyt a protézis vagy az általában vett technicitás válik a tudás, illetve az elmondható vagy elgondolható dolgok feltételévé, szükségszerűen korlátozottá válik mindaz, ami a protézisről mint protézisről pozitívan tudható vagy mondható.
Archívumunkból…
…a szubjektum saját helyzetértékelése egyfajta gondos fizetésimérleg-formára alapszik…
Ám önmagunk tükörképe illuzórikus észlelést eredményez, hiszen önmagunkat se a tükör helye általi külső perspektívából, se pusztán vizuálisan, se egy egészleges képként nem tudjuk észlelni.
…a gazdaságelmélet története nem csupán a politika- és művelődéstörténeti összefüggésektől elválaszthatatlan, de korai szakaszának teológiai környezetétől sem lehet eltekinteni.
Brueghel egyik, véleményem szerint zseniális megoldása, hogy a templom csúcsát lemetszi a kerettel, következésképp eldönthetetlen, hogy katolikus vagy protestáns templomot látunk-e…
A népszerű nézetet, miszerint az ember az egyetlen olyan lény, amely nevet (homo ridens), később az ember, mint kinevethető lény (homo risibilis) kevésbé elterjedt tétele egészítette ki.
A költő „átváltozása” undorító piócává („hirudo”) az Ars Poetica utolsó soraiban megnyitja az utat, hogy a Metamorphosest a horatiusi szöveg radikalizált és eltúlzott változataként olvassuk…
A talajt vesztett irodalmi tudat legmarkánsabb kifejezési formája a regény.
A falépítők dolgoznak, hogy dolgozhassanak, a „jóbok” pedig hisznek, hogy higgyenek.
A görögök olyan közegnek fogadják el a nevetést, amelyben az ellenségeskedés nyilvánosan deklarálható vagy fenntartható, ez pedig hangsúlyossá teszi azt a felismerésüket, hogy a nevetés veszélyes lehet a polisz társadalmi felépítésére.
Egy olyan regénytradícióval kell szembesülnünk, amelyben a transzcendenciának mindmáig sokkal nagyobb, alapvető szerepe van.