Kérchy Vera
TANULMÁNYOK
Definíciós kísérlet
Sixt Wetzler
Benjamin Judkins
Kultúrakritika
Paul Bowman
Alex Channon és Catherine Phipps
A rózsaszín kesztyűtől is fekete lesz a monokli: a nőiesség alternatív formái a női küzdősportokban
[HTML, PDF]
Színház, performansz, performativitás
Daniel Mroz
Szalay Henrietta
„Táncából a taijist kitudhatod?” Goda Gábor Cseppkánon — hogy vagy Hérakleitosz? című előadása egy taijiquan-gyakorló színész-esztéta perspektívájából
[HTML, PDF]
Kérchy Vera
Akció-attrakciók a filmvásznon
Kyle Barrowman
Kanizsai Ágnes
Módszer és elmélet
Drimál István
A testbe vetettségtől a megszabadulásig: a taiji, a qigong és a jóga testmetafizikájának összehasonlítása
[HTML, PDF]
Kelemen Zoltán
RECENZIÓ
Kérchy Vera
A harcművészet és a posztmodern (Paul Bowman, Martial Arsts Studies: Disrupting Disciplinary Boundaries)
[HTML, PDF]
Et al. — Kritikai Elmélet Online 5: Harcművészet-kutatás (2018), szerk. Kérchy Vera és Kanizsai Ágnes
Friss kötetünkből…
…számos szerző érzi úgy, hogy nem csupán a saját tudományos területéhez tartozik, hanem ahhoz a harcművészeti stílushoz is, amelyet vizsgál.
…a férfias sportokban való részvétel már önmagában is elő tudja hívni a nők számára a „problémás nem” kérdését.
Kassai Lajos Kelet és Nyugat eltérő gondolkodásmódját képezi le az eredménycentrikus nyugati (olimpiai, sport) íjászat és a meditatív keleti (főképp kyudo) íjászat mentén…
…érdemes lehet a taijiquant illető marionett-hasonlatot a nyugati bábfelfogás felől is megvizsgálni…
A taiji relációja a tánchoz, azoknak egymás mellé állítása, szembeállítása és fúziója (mind a három megtörténik a Cseppkánonban) bravúros húzás Goda Gábortól.
A fiktív harcművészetekhez kapcsolódó elemző, értelmező írások hozzájárulnak a már kidolgozott szempontok és módszerek alkalmazhatóságának igazolásához, illetve azok finomításához is.
…a fénykardvívás legfőbb vonzereje szórakoztató voltában és hobbijellegében keresendő.
…a szöveg létrehozásához szükséges minden hozzáértésem abból a tudásból származik, amelyet a fizikai partitúrák összeállításán és egyesítésén dolgozva szereztem meg.
…ha a kérdés az, hogy „Mi az a Bruce Lee?”, akkor a válasz az lehet, hogy egy triviális és trivializáló, erőszakos, maszkulin, orientalista sztereotípia…
…a filmtudományi közösség keményvonalas elitista álláspontja az „agyatlan akciófilmekkel” szemben elbátortalanította a filmtudósokat, hogy komolyan foglalkozzanak az akciófilmekkel vagy annak bármely szegletével, beleértve a harcművészeti mozit is…
Előkészületben…
…miközben az élő test munkavégző részének felváltását célozza, a gép már eleve ott volt abban a gép előtti gépben, amit összmunkásnak (Gesamtarbeiter) neveznek…
Az emberből sosem lesz gép. Az embertelen, de embervoltú nyilván még borzongatóbb, mivel alattomosabb és végzetesebb, mint az olyan ember, aki csak gép.
…a technológiába (egy technológiába) bele is lehet szeretni.
Azonban mihelyt a protézis vagy az általában vett technicitás válik a tudás, illetve az elmondható vagy elgondolható dolgok feltételévé, szükségszerűen korlátozottá válik mindaz, ami a protézisről mint protézisről pozitívan tudható vagy mondható.
Archívumunkból…
Ám önmagunk tükörképe illuzórikus észlelést eredményez, hiszen önmagunkat se a tükör helye általi külső perspektívából, se pusztán vizuálisan, se egy egészleges képként nem tudjuk észlelni.
A talajt vesztett irodalmi tudat legmarkánsabb kifejezési formája a regény.
A szellemi öröm tiszta és nyugodt, az olyan öröm viszont, amely annyira heves, nyugtalan és összetett, mint amilyet a komikum vált ki, messzemenően érzéki. Az élet mámorát teremti meg, ami a szellemet is magával ragadja.
A görögök olyan közegnek fogadják el a nevetést, amelyben az ellenségeskedés nyilvánosan deklarálható vagy fenntartható, ez pedig hangsúlyossá teszi azt a felismerésüket, hogy a nevetés veszélyes lehet a polisz társadalmi felépítésére.
A falépítők dolgoznak, hogy dolgozhassanak, a „jóbok” pedig hisznek, hogy higgyenek.
…a gazdaságelmélet története nem csupán a politika- és művelődéstörténeti összefüggésektől elválaszthatatlan, de korai szakaszának teológiai környezetétől sem lehet eltekinteni.
A valóságfogalmak összeütközése abban az esetben komikus, ha e fogalmak egymással szembeni értelmetlensége nevetséges, következményét tekintve azonban akár végzetes is lehet.
Az aranyszamár Apuleiusa és a Szatírák Horatiusa egyaránt komikus irodalmi művet ír, s így mindketten elvárják a nevetés áldásait úgy hősük, mint elbeszélőjük számára.
Ezért Wildnak nemcsak kezeket kell felhalmoznia, hanem saját feddhetetlenségének bizonyítékait is: amit ez a nominalista érvelés megfogalmaz, az az erkölcsi tőke elengedhetetlen volta a termeléshez…
A népszerű nézetet, miszerint az ember az egyetlen olyan lény, amely nevet (homo ridens), később az ember, mint kinevethető lény (homo risibilis) kevésbé elterjedt tétele egészítette ki.