Kovács György

Kovács György (1970) okleveles közgazda (Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetem, 1994), PhD (közgazdaságtudomány, 2010, értekezés címe: Protestantizmus és kapitalizmus: magyar gazdaság- és eszmetörténeti tanulságok), szakcsoportvezető egyetemi docens (Szegedi Tudományegyetem, Gazdaságtudományi Kar, Pénzügytani Szakcsoport). Kutatási területei: magyar közgazdasági gondolkodás története, pénz- és pénzügyi elmélettörténet, protestáns szociáletika. Főbb publikációi: Protestantizmus és kapitalizmus: magyar gazdaság- és eszmetörténeti tanulságok (2011); „Apáczai Encyclopaediája és az erdélyi közgazdasági gondolkodás kezdetei” (Az erdélyi magyar gazdasági gondolkodás múltjából, 3. köt., szerk. Somai József); „Dessewffyek a gazdaságelméletben és a gazdaság-politikában, különös tekintettel a XIX. század pénzügyi válságaira” (Kautz Gyula emlékkötet, szerk. Losoncz Miklós, Solt Katali, Szigeti Cecília, 2009).

Cikkek

Kovács György: Kapitalizmuskép a magyar protestáns gazdaságetika tükrében

Friss kötetünkből…

…a katasztrófa minden esetben az emberiség vagy egy ember által kiépített rendszer szempontjából katasztrófa.

Steinbachné Bobok AnnaEmber a vízben

A szélsőséges klímának az emberrel szemben támasztott kihívása megfeleltethető magának a papírlapnak az íróval és az olvasóval szemben támasztott kihívásával. A klímával való megküzdés története pedig a novellaírás és -olvasás történetével egyenértékű, amely […] betölti és megszólaltatja a „fehér csendet”, a papír csendjét.

Kovács GáborEgy szinesztézia jelentésének nyomában

Madách a Tragédiában nem pusztán a dramaturgia terén előzte meg évtizedekkel korát […], hanem szemléletében is, hiszen a XIV. szín a bolygó jövőjéért, a klímaváltozás miatt bekövetkező hanyatlásért aggódó gondolatokat is elénk tárja.

Kürtösi Katalin"Szörnyű világ"

A regény kulcsjelenete az az óriáspillanat, amikor Törless szinte kiteszi testét az égbolt hatásának, a végtelen sugárzásának, az ég tekintetének, s ugyanakkor saját fürkésző tekintetével az eget faggatja.

Csányi ErzsébetAz égbolt mint néma jelbeszéd

A szolgálólány meséje […] még olvasható volt úgy, mint ami a környezetváltozás lehetséges társadalmi következményeire figyelmeztet, de a folytatások mintha igyekeznének megszelídíteni ezt az üzenetet.

Hajdu PéterMérgező környezet A szolgálólány meséjében, filmes adaptációiban és folytatásaiban

Az öko-irodalom tehát a poszthumanizmus által felkínált értelmezések mentén olvasható.

Houssem HamrouniAz ökológiai disztópia mint társadalomkritika

…A vén cigány vízzel kapcsolatos képeit a Lear király fordítási munkálatai, a Shakespeare-ben való elmélyedés ihlethették.

Mezősi MiklósA vihar mint a filológia szolgálóleánya

…a romantika nem csupán a mechanisztikus világképpel valós szembefordulásként, de a mai mélyökológiai irányzatok előfutáraként is értelmezhető. A vámpír ebben a kulturális közegben lett a populáris irodalom egyik legkedveltebb figurája.

Hódosy AnnamáriaAz ökogótikus vámpír

Előkészületben…

Az emberből sosem lesz gép. Az embertelen, de embervoltú nyilván még borzongatóbb, mivel alattomosabb és végzetesebb, mint az olyan ember, aki csak gép.

Martin HeideggerAz állítvány

…a technológiába (egy technológiába) bele is lehet szeretni.

Kulcsár-Szabó ZoltánFel nem robbant bombák, őrjöngő ráció, józan készenlét

…miközben az élő test munkavégző részének felváltását célozza, a gép már eleve ott volt abban a gép előtti gépben, amit összmunkásnak (Gesamtarbeiter) neveznek…

Jennifer BajorekAnimadverziók

Azonban mihelyt a protézis vagy az általában vett technicitás válik a tudás, illetve az elmondható vagy elgondolható dolgok feltételévé, szükségszerűen korlátozottá válik mindaz, ami a protézisről mint protézisről pozitívan tudható vagy mondható.

Ben RobertsStiegler Derrida-olvasata

Archívumunkból…

Hogy egyedül az ember csiklandós, annak oka egyrészt bőre finomsága, másrészt pedig az, hogy az ember az egyetlen élőlény, amely nevet.

ArisztotelészA rekeszizomról

…érdemes lehet a taijiquant illető marionett-hasonlatot a nyugati bábfelfogás felől is megvizsgálni…

Kérchy VeraA taiji és a marionett

A népszerű nézetet, miszerint az ember az egyetlen olyan lény, amely nevet (homo ridens), később az ember, mint kinevethető lény (homo risibilis) kevésbé elterjedt tétele egészítette ki.

Lydia AmirA filozófia viszonya a komikumhoz

A valóságfogalmak összeütközése abban az esetben komikus, ha e fogalmak egymással szembeni értelmetlensége nevetséges, következményét tekintve azonban akár végzetes is lehet.

Hans BlumenbergA protofilozófus (f)elbukik

Annak ellenére, hogy az illatokkal sem az irodalom, sem a film médiuma nem boldogul igazán, […] komoly analógiát vehetünk észre a regényadaptálás és a parfümkészítés folyamatai között.

Somogyi GyulaAdaptációelméleti apóriák...

Az aranyszamár Apuleiusa és a Szatírák Horatiusa egyaránt komikus irodalmi művet ír, s így mindketten elvárják a nevetés áldásait úgy hősük, mint elbeszélőjük számára.

Maria PlazaSolventur risu tabulae

A görögök olyan közegnek fogadják el a nevetést, amelyben az ellenségeskedés nyilvánosan deklarálható vagy fenntartható, ez pedig hangsúlyossá teszi azt a felismerésüket, hogy a nevetés veszélyes lehet a polisz társadalmi felépítésére.

Stephen HalliwellA nevetés a görög kultúrában

Az adósság nem ismer semmilyen időt és semmilyen történelmet.

Werner HamacherBűntörténet

Gyakorlatilag elkerülhetetlen hinni valamiben, ami épp velünk történik: mediálás, igazságtörténés, döntésáldozat, önmagunk történeti kritikája, hálózatosodás/hálózatosítás, viszonykalkuláció, gesztusrezonancia vagy a pomogácsok támadása.

Berszán IstvánA ritmikai szinguláris